Fogyási stratégiák az elhízott felnőttek számára

WHO Techn. SeriesGeneva, A túlzott energiabevitel a szív- és érrendszeri betegségek régóta ismert kockázati tényezője. Az elhízás szempontjából másodrendű, hogy az energiafelesleg túlzott zsír- túlzott szénhidrát- túlzott fehérje- vagy túlzott alkoholfogyasztásból származik. A telített zsírsavak túlzott fogyasztása megemeli a plazma össz- és LDL-koleszterin-szintjét.

Az egyes telített zsírsavak koleszterinszint emelő-hatása eltérő, legjelentősebb a mirisztinsav C14 és a palmitinsav C16 dyslipidaemiás hatása. A sztearinsav C18 nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét, felszívódása után gyorsan olajsavvá alakul. A transz-zsírsavak a cisz-telítetlen zsírsavak izomerjei, amelyek a többszörösen telítetlen növényi zsírsavak részleges hidrogénezése során keletkeznek.

A transz-zsírsavak fő forrásai a hidrogenizált növényi zsiradékok főző-sütő zsiradékok, olcsó margarinok és az ezekben fogyási stratégiák az elhízott felnőttek számára, illetve ezekkel készült termékek. A lakosság transz-zsírsav bevitelének jelentős része a gyorséttermi láncok kínálatából származik. A korszerű, jó minőségű margarinok transz-zsírsavtartalmát speciális eljárásokkal csökkentik, egyes termékekben nulla közeli értéket sikerült elérni.

Évtizedeken át úgy gondolták, hogy a táplálékkal elfogyasztott koleszterin a legfontosabb étrendi atherogen tényező. Mára ez a felfogás megváltozott. Humán megfigyelések bizonyítják, hogy a táplálék koleszterin tartalma nem emeli a cardiovascularis kockázatot.

A táplálékkal bevitt koleszterin a vér LDL-koleszterin-szintjét nem vagy alig befolyásolja. Sőt, a tojássárgájában levő koleszterin kedvezően befolyásolja a vér lipidértékeit, emeli a HDL-koleszterin-szintet. Hulk zsírégető

Fogyás elhízott kutyáknál

Cukorbetegségben szenvedőknek azonban óvatosság ajánlott, mert az esetükben napi egynél több tojás fogyasztása esetén a cardiovascularis kockázat emelkedését észlelték. Az élelmi rostok közé különböző poliszacharidok és a lignin tartoznak, amelyeket a gerincesek emésztőenzimjei nem tudnak lebontani. Az élelmi rostok csökkentik a plazma össz- és LDL-koleszterin-szintjét. Számos kohorszvizsgálat bizonyította, hogy a magas rosttartalmú étrend, illetve a teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó étrend csökkenti az ischaemiás szívbetegség kockázatát.

A túlzott nátriumfogyasztás a magas vérnyomás kockázati tényezője. Ha túlzó Na-bevitel esetén a Na-fogyasztást napi 3 g-al csökkentik akkor a szisztolés vérnyomás átlag 5 Hgmm-el, ha 6 g-al, akkor mintegy 10 Hgmm-rel csökken. A Na-bevitel megszorításának jótékony hatása legkifejezettebb a túlsúlyos férfiak esetében.

A DASH-diéta Dietary Approaches to Stop Hypertenson zöldségek és gyümölcsök bőséges fogyasztását, teljes kiőrlésű gabonatermékek és heti kétszer hal fogyasztását, ill.

A fogyás szívvédő hatású

Az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak védő hatásúak a cardiovascularis betegségekkel szemben. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak és a többszörösen telítetlen zsírsavak, ha az étrendben ezekkel helyettesítjük a telített zsírsavakat, csökkentik a plazma össz- és LDL-koleszterin-szintjét. Megfigyelték, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak kissé hatékonyabbak, mint az egyszeresen telítetlenek.

A legfontosabb egyszeresen telítetlen zsírsav az olajsav n9amely elsősorban az olívaolajban és a dió- és mogyorófélékben fordul elő. A legjelentősebb n-6 többszörösen telítetlen zsírsav a linolsav n6amely különösen nagy mennyiségben fordul elő a napraforgóolajban és a szójában.

Az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak az eikozapentaénsav n3 és a dokozahexaénsav n3 zsíros halakban találhatók, ill.

Az n-3 zsírsavak biológiai hatásai sokfélék, kedvezően befolyásolják a lipid- és lipoproteinszintet, a több vékony w aptece, a szívműködést, az endothelműködést, a véralvadást, gyulladásellenes hatásuk van.

Az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak küzdök a fogyásért vonatkozó bizonyítékok elsősorban olyan intervenciós vizsgálatokból származnak, ahol a résztvevőkkel haldiétát fogyasztattak. Ezen többéves vizsgálatok szerint a rendszeres halfogyasztás jelentősen csökkenti a cardiovascularis mortalitást. A folátbevitel kérdése a folát és a homocisztein-anyagcsere összefüggése miatt került előtérbe.

A hyperhomocysteinaemia független rizikófaktor az ischaemiás szívbetegség és a heveny agyi vascularis katasztrófa kialakulásában. Szoros kapcsolatot találtak az fogyási stratégiák az elhízott felnőttek számára plazmafolátszint és az emelkedett plazmahomocisztein-szint között, s megállapították, hogy folátadagolással csökkenteni lehet a magas homociszteinkoncentrációt.

Meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy kis mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása csökkenti az ischaemiás szívbetegség kockázatát, függetlenül attól, hogy az alkoholt sör, bor vagy égetett szesz formájában fogyasztották, de más egészségkockázatok növekedése miatt természetesen nem ajánlható a lakosságnak az alkoholfogyasztás az ischaemiás szívbetegség prevenciójaként.

Atherogen hatású a szűretlen zaccos babkávéfőzet, mert emeli az össz- és az LDL-koleszterin-szintet. A kávébabban egy terpenoid lipid kafesztol található, amelynek mennyisége a török módra főzött kávéban nagyon magas, a filterezett kávékban közel nulla.

A növényekben a koleszterin helyett növényi szterolok találhatók. Ezek közül különösen a szitosztanol és a rezveratrol csökkentik a szérumkoleszterin-szintet.

A növényi flavonoidok hasonló hatását szintén megfigyelték. A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan kardioprotektív hatású, csökkenti az új cardiovascularis megbetegedések kialakulását és a mortalitást, különösen a koszorúér-betegségekből eredő halálozást.

FOGYÁS - a 10 legfontosabb tipp

Legalább 30 perc fogyási stratégiák az elhízott felnőttek számára intenzitású testmozgás ajánlott a hét minden napján. Heti kétszeri nagyobb energiaigényű fizikai aktivitás torna, futás, úszás, labdajátékok stb.

hogyan lehet elveszíteni a cukorzsírt

Az elmúlt évtizedekben a táplálkozás- és cardiovascularis betegségek összefüggésének elemzésében a telített zsírok kockázatnövelő hatása került kiemelésre, erre fókuszáltak az ischaemiás szívbetegségek megelőzésére vonatkozó nemzetközi táplálkozási ajánlások is. Az elmúlt évek prospektív vizsgálatai azonban nem tudtak szignifikáns összefüggést kimutatni a telített zsírsavak bevitele és az ischaemiás szívbetegségek kockázata között.

Ennek számos oka lehet.

Fogyás elhízott kutyáknál

A telített zsírsavak fogyasztása mellett más táplálkozási és életmódbeli tényezők is jelentősen befolyásolják a cardiovasculáris kockázatot. A táplálékban található telített zsírok szénhidrátokra, különösen finomított gabonafélékből készült élelmiszerekre történő cseréje magas glikémiás indexű élelmiszerek egyenesen kockázatnövelő hatásúnak bizonyult.

Ugyanakkor a telített zsírok telítetlenre történő cseréje csökkentette a kockázatot, amely hatáshoz valószínű hozzájárult a növényi élelmiszerek nagyobb mértékű fogyasztása következtében megnőtt élelmi rost és egyéb mikronutriens bevitel. Egyértelmű, hogy sem a magas telített zsírsavtartalmú, sem a magas finomított szénhidráttartalmú táplálkozás nem alkalmas a cardiovascularis betegségek megelőzésére. Sőt, a finomított szénhidrátok valószínűleg nagyobb metabolikus károsodást okoznak, mint a telített zsírsavak a fizikailag inaktív és túlsúlyos populációkban.

Ebből az okból kifolyólag, valamint figyelembe véve az elhízás és diabétes járványszerű terjedését, a finomított szénhidrátok bevitelének korlátozása népegészségügyi prioritás kell, hogy legyen. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére vonatkozó táplálkozási ajánlásokban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek fogyasztásának és a sóbevitel korlátozásának.

A telített zsírok bevitelének csökkentésekor pedig hangsúlyozni kell, hogy telítetlen zsírsavakkal, ill. Daganatos betegségek Az élelmiszerek, ill.

Diéta és fogyás – tévhitek és cáfolatuk

A daganatok kialakulását serkentő permisszív és gátló protektív táplálkozási komponensekkel egyaránt számolnunk kell. Az élelmiszerekkel szervezetünkbe juthatnak karcinogén, ill. Emellett a táplálék számos, az immunrendszer működését, ill.

A daganatok kialakulásában különösen nagy szerepe van a túlsúlynak, az elhízásnak és a csökkent fizikai aktivitásnak. Az elhízás fokozza a vastag és végbélbélrák, az endometriumrák, a menopauza utáni emlőrák, a hasnyálmirigyrák, a veserák és a nyelőcsőrák kockázatát.

A rendszeres testmozgás fogyási stratégiák az elhízott felnőttek számára protektív hatású a colorectalis daganatokkal szemben, a fizikai aktivitás intenzitása és gyakorisága dózisfüggő módon csökkenti a kockázatot. Számos mechanizmus hozzájárul ehhez a hatáshoz: a fizikai aktivitás következtében csökkenő inzulinrezisztencia, a testzsír csökkenése, a szteroid hormonok metabolizmusra kifejtett hatása, valamint a táplálék csökkent tranzitideje is.

A fizikai aktivitás csökkenti a menopauza utáni emlőrák és az endometriumrák kockázatát is. A rákkockázatot növelő további tényezők a túlzott alkoholfogyasztás, a vörös húsok, a tartósított húskészítmények, az aflatoxinok és a sózott és fermentált halkészítmények fogyasztása, nagyon forró ételek és italok fogyasztása.

A túlzott alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a szájüreg- a garat- a gége- a nyelőcső- a máj- a vastag és végbél, valamint az emlődaganatok kockázatát.

Ugyanakkor számos egyéb jellemzővel bír, amelyek elsősorban az anyagcsere sebességének lelassulásában, hormonváltozásokban, szív-érrendszeri zavarokban, ízületi megbetegedésekben érhetők tetten és fokozatosan alakítanak ki esetenként visszafordíthatatlan változásokat a szervezetben. A túlsúly kezelése azonban ritkábban belgyógyászati probléma, mint amennyiszer pszichológiai kezelést igényel.

Az alkohol daganatkeltő hatását többféle mechanizmus szerint fejti ki. Metabolitjai pl. Az alkohol oldószerként hatva elősegíti más karcinogén anyagok sejtbe történő bejutását. Befolyásolja az ösztrogénprodukciót, a prostaglandinszintézist, a lipidperoxidációt. A dohányzás hatását szinergikus módon erősíti. Végül az alkoholt nagy mennyiségben fogyasztókra jellemző táplálkozás sokféle mikronutriensben lehet deficiens, ami megkönnyíti a daganatok kialakulását.

A túlzott vöröshúsfogyasztás marha- birka- sertéshús és tartósított húskészítmények sonka, szalámi, kolbász túlzott fogyasztása bizonyítottan növeli a vastagbél- és végbélrák kockázatát.

A fehér húsok csirke, pulyka és a hal fogyasztásával kapcsolatban a daganatos kockázat növekedését nem mutatták ki. Sózással tartósított és sós élelmiszerek gyakori fogyasztása a gyomorrák kockázatának növekedésével mutat összefüggést. A mikrobiológiai eredetű szennyezők közül erősen rákkeltő hatásúak az aflatoxinok, növelik a májrák kockázatát.

Aflatoxinszennyeződés elsősorban földimogyoróban, kukoricában, néha pisztáciában fordulhat elő. A hazai élelmiszerek esetében aflatoxinszennyezettséggel nem kell számolni, de import élelmiszerek kapcsán már előfordult határértéket meghaladó szennyezettség. A bőséges zöldség- főzelék- és gyümölcsfogyasztás csökkenti a szájüreg- a garat- a gége, a nyelőcső- a tüdő- a gyomor- valamint a vastag és végbéldaganatok kockázatát.

középkorú fogyni

A keresztesvirágúakban káposztafélék, retek, torma gazdag táplálkozás valószínűleg véd a vastag-és végbél- és a pajzsmirigyrák ellen.

A hagymafélék és a paradicsom jelentős flavonoid- és likopintartalom és a citrusfélék gyomorrákellenes védőhatása bizonyított. A zöldségekben és gyümölcsfélékben található karotinoidok valószínűleg csökkentik a tüdőrák kockázatát, flavonoid tartalmuk daganatellenes hatását is számos kutatás igazolta.

Megelőző orvostan és népegészségtan | Digitális Tankönyvtár

A teljes kiőrlésű gabonafélékből készült sütőipari termékek bőséges fogyasztása magas rosttartalmuknak köszönhetően csökkenti a vastag- és végbéldaganatok kockázatát. Tej gyakori fogyasztása protektív hatású a colorectális daganatok kialakulásával szemben. A hatásért a tej magas kalciumtartalma tehető felelőssé, amely az endogén rákkeltő epesavakat megköti, ill.

Milyen pszichés okai lehetnek az elhízásnak? Az elhízás hátterében álló pszichológiai okok sokrétűek. Általában elmondható azonban, hogy a gyermekkori etetési, táplálkozási szokásoknak meghatározó szerepük van abban, hogyan viszonyul a személy az ételhez, az étkezéshez. Igen gyakori azonban az is, hogy az étel nem a szeretetet, hanem a szerelmet van hivatva pótolni, helyettesíteni illetve közvetíteni. Az étel védő funkciót is betölthet.

Másrészről a magas kalciumbevitel, melyet elsősorban táplálék kiegészítők szedése esetén észleltek, növeli a prosztatarák kialakulásának kockázatát. Ezen hatás mögött a csökkent D-vitamin-képződés állhat, mely a prosztatában a sejtproliferáció fokozódásához vezet. Az élelmiszerekből származó likopin, valamint a szelén bevitelét protektív hatásúnak találták a prosztatadaganatok képződésével szemben. A daganatos betegségek kockázatát növelő táplálkozási és azzal kapcsolatos tényezők fizikai inaktivitás, elhízás nagy része jelen van a magyar lakosság táplálkozásában, és az egészséges táplálkozásban rejlő célzott zsírégetés meghatározása nem használjuk ki eléggé.

Ezért is szükséges a hazai táplálkozási szokások megváltoztatása. A daganatos betegségek megelőzése érdekében megfogalmazott legújabb nemzetközi táplálkozási ajánlás tíz célterületet jelöl ki VIII Az elhízás megelőzése, a fizikai aktivitás fokozása központi jelentőségű a daganatos betegségek megelőzése területén.

A szoptatás elősegítése kedvező hatású az anyára nézve, mert csökkenti az emlőrák kockázatát és kedvező a babára nézve is, mert csökkenti a felnőttkori elhízás és ezáltal számos daganatos betegség kialakulásának kockázatát.

A bőséges zöldség és gyümölcsfogyasztás kedvező hatását magas élelmi rost, vitamin, ásványianyag- és egyéb fitokemikália- tartalmának tulajdonítható. Energiaszegény volta segít az optimális testsúly megőrzésében is.

Lényeges az alkoholfogyasztás mérséklése, a vörös húsok és tartósított húskészítmények és sós fogyási stratégiák az elhízott felnőttek számára fogyasztásának korlátozása. Táplálék-kiegészítők szedése nem ajánlott megelőzés céljából, mert nincsenek olyan vizsgálatok, amelyek ezek hatásosságát igazolnák.

Sőt béta-karotin-kapszulákkal történt klinikai vizsgálatok során a tüdődaganatok kockázatának emelkedését észlelték az intervenciós csoportokban. Valószínűleg egy-egy tápanyag nagy dózisban való szedése nem jár olyan előnyökkel, mint élelmiszerek formájában történő elfogyasztása, amikor a hatáshoz más nutriensek is hozzájárulnak.

A táplálék-kiegészítők szedése nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozást. A daganatos betegségek túlélőinek sem tanácsolják különböző táplálék-kiegészítők, vitaminok szedését, mert a kedvező hatás náluk sem bizonyított, s a magas dózisú bevitel egyenesen káros lehet.

Food, nutrition, physical activity and the prevention of cancer: a global perspective. Washigton DC, AICR, Osteoporosis Az osteoporosist a csonttömeg csökkenése, mikroarchitekturájának károsodása, és ennek következtében a csontok fokozott fragilitása jellemzi. Az 50 év fölötti nők és a 60 év fölötti férfiak gyakori betegsége.

Az osteoporosisos törések azon túl, hogy sok szenvedést okoznak az érintetteknek, nagyon jelentős egészségügyi és zsírégető kapselit tapasztalatok terhet jelentenek.

  1. OTSZ Online - A fogyás szívvédő hatású
  2. Elhízott nőknél megnőhet a halvaszülés kockázata A fenti megállapítás egy páratlanul hosszú, hat évtizedes megfigyeléses vizsgálatból National Survey of Health and Development Study származik.
  3. Főoldal » Diéta » Fogyókúra, elhízás » Diéta és fogyás — tévhitek és cáfolatuk Ha azt halljuk, hogy több kalória elfogyasztásával is lehet fogyni, nem akarunk hinni a fülünknek.
  4. Стратмор сокрушенно вздохнул и начал мерить шагами комнату.

Az osteoporosis táplálkozási kockázati tényezői közül a D-vitamin-hiány és az elégtelen Ca-fogyasztás hatását régóta feltételezik. A longitudinális csontnövekedés befejeződése után a csonttömeg sűrűsége 30—35 éves korig nő. Ha az elérhető maximális csontsűrűségnél kevesebb alakul ki, akkor idősebb korban könnyebben jön létre az osteoporosis állapota.

Az optimális csontszerkezet kialakulását életmódbeli tényezők is befolyásolják, a fizikai aktivitás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

Legújabban eltérő Ca-szükségleti értékeket ajánlanak a magas és az alacsonyabb törési incidenciájú országoknak. A D-vitamin-szükségletet lásd a D-vitamin fejezetben. A csontképződés és a csontok tömegének, ásványi anyag tartalmának megtartása szempontjából figyelembe kell venni a táplálkozás egyéb tényezőit is.

Ismert az A-vitamin, a C-vitamin, a K-vitamin és a különböző B-vitaminok szerepe a csontanyagcserében.

sikeres fogyás rutin

A mikroelemek közül a réz, a cink, a bór és a mangán szerepét hangsúlyozzák. A csonttömeg megtartását elősegítheti egyes növényi élelmiszerek fogyasztása is, ismert pl. A Ca- és D-vitamin-szükségletet tejtermékek fogyasztásával biztosíthatjuk legjobban.

elveszíti a felső testzsír nőt

Laktóz intolerancia esetén laktózmentes készítmények is rendelkezésre állnak. A növényi élelmiszerek Ca-tartalma általában alacsony, de viszonylag magas a brokkoli, bab, lencse és a szója Ca-tartalma.

Az egyoldalú Ca-kiegészítés tabletták formájában veszélyes lehet, mert gátolja más, esszenciális mikroelemek felszívódását réz, cink, vas. Nemkívánatos a túlzott állati fehérje fogyasztása sem.

Tény, hogy a csípőtörések gyakorisága jelentősen nagyobb a gazdaságilag fejlett, mint a fejlődő országokban, bár a fejlett országokban sokkal magasabb a Ca-fogyasztás. Ez az ún. Kapcsolat van a vizelettel ürülő nátrium és kalcium között is, ha a táplálék kevesebb nátriumot tartalmaz, akkor kevesebb kalcium ürül a szervezetből.

Fogbetegségek A fogbetegségek közül a táplálkozás a fogszuvasodás és a dentális erózió kialakulását befolyásolja jelentős mértékben.

fogyás görögszéna

A fogakon képződő plakkokban szaporodó baktériumok a táplálékkal bejutó cukrokból szerves savakat képeznek. A szerves savak megnövelik a hidroxiapatit oldékonyságát, és demineralizálják a fogzománcot és a dentint.

A semleges vegyhatású pH 7 nyál szuperszaturált kalciumra és foszfátra nézve, ami kedvez a fogak remineralizációjának.

Ezt a kérdést nagyon sokat hallják az állatorvosok. Ha a kutya nem eszik, akkor az általában vagy viselkedésbeli probléma vagy egészségügyi gondok miatt lehet. Az előbbi esetén viszont jó hír: a kutyának ilyenkor nem megy el teljesen az étvágya, hidd el nem fogja visszautasítani a jutalomfalatokat, vagy egy új tápot. A továbbiakban bővebben írunk néhány viselkedési okot, amely esetlegesen étvágyvesztést idézhet elő a kutyánál. Az étel minősége Az étel minőségével kapcsolatos problémák miatt is gyakran étvágytalanság alakulhat ki a kutyáknál.

Erre a hatásra azonban csak akkor számíthatunk, ha a nyál vegyhatása pH 7 körüli. Ha a bakteriális savtermelés intenzív, és a szájban savas pH dominál, akkor a demineralizáció progrediál, és kialakul a caries.

A fogszuvasodás kialakulása tehát alapvetően a szájüreg bakteriális flórájától, a cukorfogyasztás mértékétől függ, de a fogak minősége, valamint a nyál mennyisége és minősége is befolyásolja.

Dentális eróziónak nevezzük a fogfelszín nem bakteriális pusztulását, ami rendszerint savas vegyhatású élelmiszerek rendszeres fogyasztása során alakul ki. A caries következtében kialakuló fogpusztulás sok szenvedést és táplálkozási nehézséget okoz a betegeknek, rontja a fogyási stratégiák az elhízott felnőttek számára, a beszédet, az önértékelést.

További a témáról