Veszteség súlyának elhanyagolása

veszteség súlyának elhanyagolása

A szálas, vagy darabos anyagok, mint a szalma, vagy faapríték, nagy mennyiségű víz felvételére képes, miközben megtartja a szerkezeti állagát és porozitását. A kellő porozitás, szabad levegőtérfogat a komposzt-keverékben a jó levegőztetés érdekében alapvető. Feltételezhető, hogy az optimális nedvességtartalom mindenféle alapanyagra annak a szabad levegő-térfogata függvényében változik.

Általában igaz, hogy a szálasabb, merevebb, strukturáltabb anyagok nagyobb nedvességtartalom mellett is megfelelő szabad gáztérrel rendelkeznek.

veszteség súlyának elhanyagolása

Az optimális nedvességtartalom ennek megfelelően egy kompromisszum, amely megfelel a mikrobiális tevékenységnek, és a szükséges oxigénellátás fogyás babér MS is.

A megfelelő nedvességtartalom és szabad gáztérfogat fenntartása a komposztálás során több tényező kiegyensúlyozása érdekében is elengedhetetlen. A biológiai átalakításon túl ugyanis a komposztálás befejezésére kellően száraz termék előállítása a feladat. Ez a tulajdonképpeni komposztálást követően még további utókezelést, tárolást, csomagolást igényel.

A termék szállíthatósága és kihelyezhetősége kiszórhatósága is meghatározó szempont. Nem biztos, hogy minden igényt egyszerre sikerül biztosítani. A kiindulási nedvességtartalom és szabad gáztérfogat igénye azonban a komposztálás gyors beindulásához és a szükséges üzemi hőmérséklet eléréséhez mindenképpen elengedhetetlen. Ez a követelmény egyébként veszteség súlyának elhanyagolása komposzt alapanyagok összekeverésekor manuálisan is jól ellenőrizhető.

Ha az iszaphoz fűrészport vagy más strukturáló anyagokat kevernek, a szabad gáztér már ennél nagyobb nedvességtartalomnál is elegendő lehet a folyamat beindításához. A fűrészpor, faforgács és a kerti hulladék térfogatsúlya jelentősen eltérő és változó is lehet. A keverékek kialakuló térfogatsúlya sem egyezik meg az alapanyagok térfogatsúlyának az átlagával.

Ha kevés fűrészport adnak nagyon nedves szennyvíziszaphoz, az utóbbi a teljes fűrészpor mennyiséget fölveszi, mintegy elnyeli, és a keverék térfogatsúlya alig veszteség súlyának elhanyagolása az iszapéhoz képest.

A kialakuló térfogatsúlyt a bekeverés módja is jelentősen befolyásolja. A száraz levélzetnek általában nagyon kicsi a térfogatsúlya, ami azok aprításával ugyanakkor jelentősen nőhet.

  1. Tömeg – Wikipédia
  2. Komposztálás | Digitális Tankönyvtár
  3. Fogyás bakik nélkül 1.

Többféle megoldás is lehetséges a túlzottan nedves alapanyagok nedvességtartalmának csökkentésére. Legegyszerűbb veszteség súlyának elhanyagolása kész, kellően kiszáradt komposzttermék részleges visszakeverése a nyersanyagba. Más lehetőség segédanyagok, mint fűrészpor, kerti hulladék adagolása az előzővel kombináltan vagy nélküle.

Tartalomjegyzék

További lehetőség a strukturáló anyagok, mint a faapríték adagolása. Ugyancsak lehetséges a nedves veszteség súlyának elhanyagolása előszárítása. Mindig a keverék megkívánt szárazanyag tartalma határozza meg a szükséges fizikai kondicionálás, a termék egy része recirkulációjának a mértékét. Ha a termék szárazabb, kevesebb anyag visszaforgatása szükséges. A gyakorlatban a visszaforgatott mennyiség minimalizálására törekszenek, hogy a napi feldolgozó kapacitás maximális legyen.

Vigyázni kell azonban, hogy a nedvességtartalom ne növekedjen, illetőleg a szabad gáztérfogat ne csökkenjen túlzottan az optimális tartomány alá. A tervező szempontjából biztonságosabb a nagyobb szárazanyag tartalom beállítása, és rábízni az üzemeltetőre, hogy a gyakorlat során csökkenthesse, optimalizálhassa a szükséges visszaforgatást. Ez általában nagyon drága.

Gondot jelent ugyanakkor az utókezelésnél a nagymennyiségű töltőanyag elválasztása és visszaforgatása is. Éppen ezért általában a vegyes megoldás a gyakorlat.

Navigációs menü

Ilyenkor kevesebb töltőanyagra van szükség a nedvességtartalom és szabad gáztérfogat megkívánt értékének a beállításához.

Egy ilyen lehetőség anyagmérlegét mutatja be a 3. A szerkezetjavító segédanyag méreteloszlása fontos paraméter.

Csak akkor igazán hatásos, ha a mérete durvább, egyébként szabad gáztérfogat növelő hatása kevéssé érvényesül.

Komposztálás

Fűrészporral, vagy liszt-szerű anyaggal a kívánt hatás elérése teljesen reménytelen. Talán ezért, a faforgács szárazanyag tartalmát, részecskeméretét is előírásban rögzítették helyenként. A nagyobb méretű részeket azért nem célszerű strukturáló anyagként felhasználni, mert azok a rostálást nehezítik, illetőleg ronthatják a késztermék küllemét. A komposztot illetően az abban előfordulható részek maximális méretét 10 mm alatt javasolják, ha növénytermesztési, talajréteg fedési célra kívánják hasznosítani.

Ez egy gyengén rothasztott iszapot mutat, mert a nyers és a jól kirothasztott iszapok fajlagos értéke közötti értékkel rendelkezik. Ez a különbség a faapríték nedvességtartalmától persze gyakorlatilag szinte elhanyagolható. Fontos viszont kiemelni, hogy a visszaforgatott anyag fajsúlya inkább a faaprítékéhoz esik közelebb, különösen, ha az gyakorlatilag csak a rostamaradék döntően maradék faapríték.

A Bizottság

Ha azt a faaprítékéval azonosnak vesszük, a recirkuláltatott rostamaradék térfogata a nyersiszapénak éppen a kétszerese. A teljes anyagmérleget illetően tehát egy térfogategységnyi nyersiszaphoz 2 térfogategységnyi nyers faapríték és két térfogategységnyi rostamaradék kerül bekeverésre.

Account Options

Nyilvánvalóan ez biztosítja ilyen alapanyagoknál a komposztkeverék megfelelő nedvességtartalmát és szabad gáztérfogatát porozitás. A részecskeméret a bontható szerves anyag mennyiség növelése tekintetében is fontos. Az energetikai céllal adagolt segédanyag esetében a finomabb aprózottság, mint a fűrészporé, kedvezőbb. Túl sok ilyen finom anyag hányad ugyanakkor kedvezőtlen a szabad gáztérfogat növelése, strukturáltság érdekében, de nagyon kedvező az energia hasznosítás oldaláról.

Mindkét igény gondosan mérlegelendő ezért az ilyen komposzt alapanyag keverés esetén. A nedves iszapokban szabad gáztérfogat gyakorlatilag nincs. A strukturáló anyagok feladata éppen az anyag vázszerkezetének olyan erősítése, amely szabad gázterek kialakulását eredményezi, biztosítva veszteség súlyának elhanyagolása jobb levegő, oxigén ellátást.

A töltőanyag egy szerkezet-kialakító szilárd vázként hat a rendszerben.

2. ZÖLDSÉGEK ELFELEJTVE

A szabad gáztérfogatot, vagy pórustérfogatot a strukturáló anyag alakja és mérete befolyásolja leginkább. Elvileg a nedves komposzt alapanyag keverék úgy tekinthető, mint a szilárd és gázterek valamilyen statisztikus keveréke 3. Számos töltőanyag alkalmazására sor került az eddigi gyakorlatban, közöttük a faapríték, aprított városi zöldhulladék, szalma, fűrészpor a legjellemzőbbek. Ezek többsége cellulóz alapú, és a komposztálás kisebb-nagyobb mértékben birkózás súlycsökkentő válaszokkal. A töltőanyag mennyisége így csökken, veszteség súlyának elhanyagolása a visszaforgatásakor pótolandó.

Természetesen rostálás utáni visszaforgatásról csak a darabosabb strukturanyagoknál beszélhetünk. Ehhez csaknem kg vizet képes felvenni. Az iszap szárazanyag-tartalmának növeléséhez szükséges faapríték aránya a 3. A görbe adatai alapján becsült értékek azonban az előző példáénál lényegesen kisebb értékeket adnak. A cellulóz anyagok jó nedvességmegkötő képességgel rendelkeznek.

Fogyás bakik nélkül | Diéta és Fitnesz

A nem porózus segédanyagok ilyen funkciót veszteség súlyának elhanyagolása teljesítenek. A porózus, de vízzel tele töltőanyagot a visszaforgatás előtt célszerű kiszárítani. A vízmegkötés mértéke rendkívül fontos, mert növekedésével csökken a töltőanyagigény, nő a szabad gáztérfogat. Ennek oka a széntartalom mérésének hiánya. A széntartalommal szemben az alapanyagok nitrogéntartalmát viszonylagosan pontosan megadják a kézikönyvek, illetőleg a szennyvíziszapét a komposztáláshoz rendszerint mérik is.

A C:N arány beállítás a komposztálás alapvető kérdése, hogy ne lépjen fel jelentősebb nitrogénveszteség a művelet során. Rendszerint körüli érték a kedvező, de lassúbb komposztálódásnál a kisebb érték fele tolódhat el az optimum, vagy akár 30 alatti is lehet.

veszteség súlyának elhanyagolása

A többi talajtápanyagok, elsősorban a kálium adagolása rendszerint a fás anyagok bevitelével történik, de történhet fahamu adagolás is. A pontos káliumigény beállítása rendszerint a kész komposztban történik meg, hiszen a káliumsóval nitrát bevitele is történik, ami a komposztálásnál elveszhet.

Egyéb komposzt segédanyagok adagolása nagyon sok komposztálással foglalkozó kézikönyvszerű összeállításban megtalálható. Ez emeli meg a rendszer hőmérsékletét, szárítja a komposztálandó anyagot, valamint biztosítja a mikroorganizmusok számára szükséges magasabb hőmérsékletet.

A lebontásnál keletkező energia hasznosítása révén tudják a mikroorganizmusok a szükséges anyag-átalakítási folyamatokat véghezvinni. Ezzel a folyamattal veszteség súlyának elhanyagolása azonban a komposzthalomban a szerves anyag polimerizációs, polikondenzációs átalakulásai is folynak, éppen a lebonthatatlan frakciónak minősített szerves rész, a lignin származékai segítségével.

Az utóbbi átalakulások energiaigényét ma még nem tudják számolni, ezért elhanyagolják. Nyilvánvaló, hogy ez valamekkora hibát is jelent a veszteség súlyának elhanyagolása számításoknál. Az alapanyag lebontásához, majd a komposzt felépítéséhez, s a kellő fertőtlenítéshez és termékszárításhoz szükséges energia az úgynevezett energetikai kondicionálás feladata.

Két meghatározó eset különböztethető meg veszteség súlyának elhanyagolása komposztálás energiaigénye tekintetében. Az egyik, amikor az energiaellátás bőséges mind a komposztáláshoz, mind a termék megkívánt szárításához. A másik, amikor az alapanyag energiatartalma csak a komposztálás hőmérsékletének, illetőleg a fertőtlenítésnek a biztosításához elegendő.

Ilyenkor a termék szárítása csak korlátozottan lehetséges. Alapvető, hogy az alapanyagban legyen elegendő energia legalább a komposztálás és fertőtlenítés, de inkább mindkét cél teljesítéséhez. A szükséges energetikai számítások a továbbiakban csak érintőlegesen kerülnek bemutatásra, inkább csak a végeredmények ismertetésére kerül sor. A számításnak mindig azt kell bizonyítani, hogy elegendő-e az alapanyag energiatartalma a kívánt cél elérésére.

Nárcizmus tünetei és kezelése - HáziPatika

A komposztálásnál általában késztermék visszaforgatás és töltő, strukturáló anyag adagolása is történik. Ezek nincsenek külön számításba véve a közelítő számításoknál, mert ezek az anyagáramok döntően belső recirkulációt jelentenek a rendszerben, így nem befolyásolják annak az energiamérlegét.

Ezek az egyes lépcsők belső anyagmérlege vonatkozásában fontosak lehetnek, de a teljes rendszerre ezektől rendszerint el lehet tekinteni. Kivétel, amikor ezeket az anyagokat a visszaforgatás veszteség súlyának elhanyagolása jelentősebben szárítják. Ez viszont alig gyakorlat a veszteség súlyának elhanyagolása komposztálásánál.

A helyzet megítélésére alkalmas ökölszabály esetükben a W érték meghatározása, ami a korábbi példa alapján a nyersanyag, vagy alapanyag nedvességtartalmának az alapanyag biológiailag bontható szerves anyag tartalmára vonatkoztatott hányada. A W meghatározása fontos gyakorlati jelentőséggel bír, hiszen a párologtatás az összes energiaigény döntő része. Veszteség súlyának elhanyagolása korábban vizsgált példák anyagmérlegének ellenőrzésénél bebizonyosodott, hogy a komposztálás során keletkező veszteség súlyának elhanyagolása mennyisége közelítőleg megegyezik a végtermékbe kerülő víz mennyiségével.

Ezért az alapanyaggal bevitt teljes vízmennyiség gyakorlatilag elpárologtatandó. Az adott példában 3.

veszteség súlyának elhanyagolása

Az alapanyag biológiailag bontható szerves anyag mennyisége ugyanakkor 0,48 kg volt. Mivel a víztartalom elpárologtatása a legnagyobb energiaigény, ez a veszteség súlyának elhanyagolása jól alkalmazható a prizmás komposztálás energiaellátottságának megítélésére. Ilyenkor a korábbiaknak megfelelően a komposzthalom hőmérséklete csökken, vagy kisebb kiszáradás érhető el a terméknél. Hangsúlyozni kell, hogy a W, csak mint tájékoztató paraméter javasolható a komposztálás energiaellátottságának a megítélésére.

Pontos tervezésnél nem helyettesítheti a komplett anyag és energiamérleget. Természetesen az anyagok égéshője, fűtőértéke jelentősen függ az összetételüktől. Az előbbi hiba tehát éppen ennek a figyelembe vételével küszöbölhető ki.

veszteség súlyának elhanyagolása

Ismételten a 3. Ezt a fajlagost a párologtatáshoz rendelkezésre álló fajlagos kalóriatartalomnak E nevezték el. Az E a W-hez hasonlóan csak közelítő információt biztosít.

1. FEHÉRJÉBŐL IS MEGÁRT A SOK

Fogyás aberdeenshire tehát, hogy a nyers szennyvíziszap rendelkezik olyan energiatartalommal, amely a komposztálását energetikai kondicionálás nélkül is lehetővé teszi. Láthatóan a rothasztott szennyvíziszap segédanyag nélkül nem tudja biztosítani a komposztáláshoz szükséges energiaigényt.

Ha a komposzt alapanyag nem rendelkezik kellő energiatartalommal, a termék minőség-rontásával nedvesebb komposzt még mindig biztosítható a komposztálás hőmérséklete. További, ténylegesen eredményes veszteség súlyának elhanyagolása az energiakondicionálás, segédenergia forrás adagolása bontható szerves anyag tartalmú segédtápanyagvagy az iszap előzetes szárítása.

Nedvesebb komposzt-termék előállítása. A kisebb elpárologtatott vízmennyiség miatt ilyenkor a kisebb fajlagos energiatartalmú anyagok is komposztálhatók. A légfelesleg csökkentése csökkenti ilyenkor az elpárologtatott vízmennyiséget. Ez kisebb hőveszteséget jelent a komposzt-anyagban. A fertőtlenítéshez szükséges hőkezelést azonban a komposztálásnak ilyenkor is biztosítania kell.

Súlyveszteség | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar

Gondot jelenthet ezért a hőmérséklet túlzott csökkenésekor, hogy a termék minősége romlik, esetlegesen utólagos szárítására lehet szükség. A túlzottan nedves késztermék nem piacképes. Más lehetőség ilyenkor mechanikailag stabil szárazabb segéd- vagy töltőanyag száraz tőzeg adagolása a komposztáláshoz, vagy akár a végtermékhez.

További a témáról